Mert inspiráció mindenhez kell

Az eltűnt nő; Bernadett, Maria és a Harminckilométeres ház nyomában

Az eltűnt nő; Bernadett, Maria és a Harminckilométeres ház nyomában

Engem mindig megijeszt, ha valamiből filmet készítenek, el is mondom, hogy miért: egyrészt, mert megöli a fantáziádban élő szereplőket, helyszíneket, olyan színészeket válogatnak be, akiket – teljesen szubjektíven – nem kedvelsz, de a legnagyobb para mégis az, hogy rosszul csinálják meg csak úgy az egészet.

Valljuk be őszintén a könyv adaptációk nem szoktak a legjobban sikerülni, értsd nekem egy se jut eszembe, amire azt mondhatnám, hogy  a könyvet felülmúlta a film adaptáció. Így amikor olvastam egy cikket olyan könyvekről, amiket idén terveznek megfilmesíteni, számot vetettem és listát készítettem azokról a kötetekről, amik még nem kerültek a kezeim közé, de kíváncsi vagyok rájuk.

A könyvről

 

Az első, pedig nem más volt mint Maria Semple: Hová tűntél Bernadette? című sztorija volt. A könyv amúgy már ismerős volt, lévén, hogy korábban műgonddal választottam ki születésnapi ajándékként az unokatestvéremnek. Az első dolog, ami megragadott benne, az a különös nő volt a borítón: míg a haját egy hatalmas sál, addig a szemeit igazi légy szemüveg takarta. Ekkor még csak nem is sejtettem, hogy a különös milyen enyhe jelző a főszereplő, Bernadette-re.

Maria

 

Ez a csodálatos írónő egy olyan precízen szerkesztett könyvet írt, ami a legtöbb embernek csak nagyon nehezen szokott sikerülni. Levelek, faxok, jelentések, emailek adják a regény java részét, csak néhol egészíti ki azt Bernadette lányának, Bee-nek a narrációja. A sztori maga egyszerre hihetetlen, vicces, érzékeny, lenyűgöző és még megannyi más jelző, ami leírja azt, hogy mennyire bámulatosan jó ez a könyv. Megkockáztatom, hogy a sokat emlegetett Harry Potter óta ez az egyik legjobb könyv, amit olvastam.

 

A Harminckilométeres ház és a tanulság

 

Ami a legjobban megragadott az egész könyvben, az Bernadette építészeti munkássága volt, amit bár nagyon nehéz lehet elképzelni, mert annyira egyedi, mégis a lényének az eszenciáját adja. A címszereplő éltének egyik legnagyobb sikere a Harminckilométeres ház volt, aminek a létrehozásához csak egy szabályt alkottak: mindennek a telek 30 kilométeres körzetéből kellett származnia, és ebbe a 10 kilométerre lévő barkácsbolt nem számított bele. Tehát az újrahasznosítás, a tárgyak újra értelmezése volt a főkoncepció. Az épület pedig legendás lett a könyvben, de rám is nagy hatást gyakorolt.

 

Elindultam az újrahasznosítás vonalán jómagam is: körbe néztem a szobámban és kerestem a porfogókat, a funkciójukat vesztett tárgyakat, a felesleget, a szemetet és egybe gyűjtöttem mindent, amit csak tudtam. Aztán kerestem a módot, hogy új értelmet nyerjek nekik, új életet és funkciókat csempésszek beléjük.

 

Ha kíváncsi vagy, hogy mi lett a projekt eredménye, olvasd el az erről szóló cikksorozatomat, aminek az első 3 része májusban fog megjelenni!